A női szervezetben termelődő hormonok, elsősorban az ösztrogén, a progeszteron és a placentaaktogén közösn felelősek a mell növekedéséért. A baba születésével a méglepény távozik az anya szervezetéből.
Ez jelentős változást eredményez a hormonháztartásban, a mell már nem nő tovább, egyedüli feladata a tejtermelés lesz.
Az anya szervezetében nagy mennyiségű prolaktin ("tejelválasztást serkentő") hormon van. Amikor gyermekét mellre helyezi, az agyalapi mirigy nagy mennyiséget szabadít fel ebből a hormonból. A prolaktin a mell mirigyeiben enzimeket mozgósít, mely tjecukor termelődéséhez vezet.
A tejcukor folyadékot von ki a szövetekből, és befolyásolja a tejmennyiséget. A prolaktin hormon gondoskodik arról is, hogy egyéb, a baba növekedéséért felelős anyagok is termelődjenek, majd a mirigyekbe kerüljenek.
Az oxytocin ("tejkiürítést serkendő") hormon is fontos szerepet játszik a szoptatási időszakban. A szülés alatt a szülési fájdalom hormonjaként funkcionál. Amikor gyermekét szoptatja, a hormon a véráramba kerül; sok anyuka az oxytocin hatásaként pezsgést, vagy enyhe szúrást érez a mellében. Ez indítja be a tejcsatornák izmainak összehúzódását, és a tej kiürülését a mellből. Gyakran indul be reflexként már akkor is, ha a baba a kiságyban felsír. "A szülési fájdalom hormonjaként" a szoptatás alatt eljut a méhbe, ahol érezhető, rövid szoptatási-, illetve utólagos szülési fájdalmat okozhat és segíti az anyaméh szülés utáni regeneráléódását.
(Hormonok: az agyalapi mirigy hormonja, a prolaktin felelős az anyatej termelődésének mennyiségéért. Az oxytocin hormon indítja be a tejkiürülés reflexét.)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése